Magyarország közforgalmú vasúthálózatának hossza megközelíti a 7800 kilométert, amelyből az európai gerinchálózathoz tartozó fővonalak elérik a 3000 kilométert. Vasúthálózatunk sűrűsége meghaladja az Európai Unió átlagát, minősége viszont elmarad attól. A vasúti pályák és eszközök modernizálása nem történt meg, a vágányok kapacitása pedig az egyes határátlépő helyeken továbbra is szűkös. A vasúti áruszállítás súlyos versenyképességi problémákkal küzd. Ezek közül az első helyen említendő, hogy hazánkban – európai összehasonlításban – nagyon magas a pályahasználati díj. E tétel a vasúti áruszállító cégek költségei között akár 30%-os is lehet.

A világ tejpiacát az árak nagyfokú ingadozása jellemezte 2007 vége és 2009 júniusa között. A 2007. évi árnövekedés elsősorban a tejtermék világpiac kínálati oldalának csökkenésével magyarázható. A kínálati oldal visszaesése és az azt követő áremelkedés elsősorban az óceániai térséget sújtó szárazság miatt következett be.

Évek óta féltjük az ország legnagyobb állattenyésztési kiállítását attól, hogy az ágazat általános állapota rányomja a bélyegét. Ennek ellenére Fekete Balázs, a Magyar Állattenyésztők Szövetsége elnöke, a Hód-Mezőgazda Zrt. állattenyésztési igazgatója, a rendezvény főszervezője most is elmondhatja: a kiállítás képe továbbra sem tükrözi majd a magyar állattenyésztés valódi helyzetét.

A mezőgazdaság általános témakörén belül a vízgazdálkodási, illetve vízi környezeti problémák jelentős figyelmet kapnak az Európai Unióban. A Nemzeti Vidékfejlesztési Terv (NVT) és a Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv (VGT) összehangolásának egyik legfontosabb célkitűzése olyan mezőgazdaság-fejlesztési intézkedési programok tervezése, amelyek a felszíni és a felszín alatti vizek állapotára nem gyakorolnak negatív hatást, vagy csak elfogadható mértékű negatív hatásuk van. A Közös Mezőgazdasági Politika reformjának eredményeként a mezőgazdaság általános támogatására fordított összegeket a jövőben csökkentik, és a felszabaduló kereteket a környezet-harmonikus mezőgazdaság fejlesztési programok támogatására fordítják.

Első évének végéhez ért a közép-európai térség fenntartható biomassza-hasznosítását ösztönző projekt, a Coach BioEnergy. Készül az online-tudásközpont és hamarosan megkezdi működését a tanácsadó hálózat is. A közép-európai térség kitűnő lehetőségekkel rendelkezik a biomasszahasznosítás terén, sőt a környezetvédelmi szempontoknak is megfelelő európai potenciál több mint egyharmada a projektben résztvevő országokban (Ausztriában, Németországban, Csehországban, Lengyelországban, Szlovákiában és Magyarországon) található. Az Európai Bizottság Közép-Európa Programja által támogatott projekt célja, hogy felmérje, értékelje, közérthető formában közzétegye, majd népszerűsítse a biomassza-hasznosítás fenntartható módjait.

Az osztrák Güssing városkában igyekeznek bebizonyítani, hogy nemcsak múzeumokkal, strandokkal és csörgedező patakokkal lehet turistákat csábítani, hanem erjesztőtartályokkal, kazánokkal és zajos erőművekkel is.

A nemzetközi pénzügyi válság a jelentős bankhitelekkel működő agrárszektort sem hagyta érintetlenül. A bankok forrásszerzési gondokkal küszködnek, a hitelezési feltételek és szabályok érezhetően szigorúbbak, a hitelek drágábbak lettek, így a gazdálkodók hitelhez jutása megnehezült. A magyar agrárszektor tőkeigényes ágazat, és az átlagosnál nagyobb hiteligénnyel működik, továbbá az árbevétel egyenetlensége és a finanszírozási csúcsok miatt a mezőgazdaságban a megtérülési idő viszonylag hosszú.

A könnyűszerkezetes épületek felhasználási területe a mezőgazdaságban is igen széles, ennek ellenére hazánkban nagyrészt raktárak, tárolók, fóliaházak, és üvegházak formájában találkozhatunk velük. Főként az USA-ban, de Európa szerte is használják a könnyűszerkezetes technológiát géptárolás, alomtárolás, szarvasmarhatartás, sertéstartás (fiaztató, hízlaló) és broyler csirketartás épületeinek kialakításához.